1980-ban az olimpiai játékot először a Szovjetunió területén - Moszkvában - tartották. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ez a döntése komoly ellentmondásokat váltott ki, és végül az olimpiai mozgalom megosztottságához vezetett.
A moszkvai olimpia rendezéséről 1974-ben határoztak. Ezeket a játékokat először a szocialista állam területén rendezték meg. De politikai konfrontáció nélkül. 1979-ben a Szovjetunió csapatokat küldött Afganisztánba, amely hivatalos oka lett az Egyesült Államok játék boikottjának. A valóságban a Szovjetunió és az USA közötti konfrontáció mélyebb gyökerei voltak, és nem korlátozódtak az afgán háború keretére.
Az Egyesült Államok példáját követve további 64 állam bojkottálta a játékot. Ezek elsősorban a NATO-országok voltak, például Törökország, Németország, Japán és mások. Több európai országból álló csapat volt jelen, de csökkentett összetételben és olimpiai, nem pedig nemzeti zászló alatt.
Összesen 80 ország csapata vett részt a moszkvai olimpián. Az olyan államok, mint Jordánia, Mozambik, Laosz, Angola, Botswana és a Seychelle-szigetek először elküldték sportolóikat a játékra.
A játékok megnyitó és záró ünnepségei nagyon jól szerveződtek. Fogadtak élő képekre. Például sokan az egyik standon képesek voltak ábrázolni az 1980-as olimpia szimbólumát - a medvét. Számos művészeti csoport, az elmúlt évek híres szovjet sportolói és még űrhajósok vettek részt a játékok megnyitásán.
Az első helyet a nem hivatalos érmék összeállításában a Szovjetunió csapata vette át. Ez érthető volt, mivel fő riválisa - az amerikai csapat - bojkottálta a játékot. Az érmek nagy részét a szovjet súlyemelők, tornászok, úszók és birkózók kapták meg. Ezenkívül a férfi kosárlabdacsapat aranyérmet kapott.
A második a DDR-csapat volt, amely hagyományosan magas szintű edzést tanúsított az atléták számára az olimpiai játékokon. A németek vitathatatlan vezetõvé váltak az evezés és az úszás területén. Számos érmet kapott német tornászok és kerékpárosok.
Kapcsolódó cikk
2014. évi világkupa: Hogyan alakult a játék Svájc - Ecuador
