Az ezredforduló olimpiai játékának helyszínét a NOB 104. ülésén határozták meg Monacóban. Ez hét évvel a játékok kezdete előtt történt, és a pályázók Törökország (Isztambul), Németország (Berlin), Kína (Peking) fővárosa, valamint az angol Manchester és az ausztrál Sydney volt. A négy szavazási forduló közül Peking volt az első a négyből, Sydney pedig a második. A két szavazat végső többségében azonban az ausztrál várost választották a 2000. évi olimpia fővárosává.
Sydney a kontinens délkeleti partján fekszik és Új-Dél-Wales fővárosa. 1788-ban alapították, mint az európai gyarmatosítók első települését. Ezt a helyet a kényelmes és egyben gyönyörű öböl miatt választották, amelyet keskeny természetes szétválasztással választanak el az óceántól. A XXVII. Nyári olimpia idején Sydney már egy hatalmas város volt, amelynek népessége 4, 5 millió.
A 2000 játékban részt vevő harminc sportlétesítmény közül pontosan a felét kifejezetten erre a sportfórumra építették. Csak két tudományág - a strandröplabda és a női vízipóló - elején használtak ideiglenes szerkezeteket. Szinte az összes új épület kompakt helyen volt az új Olimpiai Park területén, ahonnan kevesebb mint 30 perc alatt eljuthatott a Sydney Olimpiai Térkép bármely más pontjára.
Új-Dél-Wales fővárosán kívül négy másik ausztrál város vett részt a XXVII. Nyári olimpián - Brisbane, Canberra, Adelaide és Melbourne. Az olimpiai labdarúgó-bajnokság mérkőzéseit a stadionokon tartották.
Mivel a nyári olimpia ezúttal bolygónk déli féltekéjén zajlott, viselkedésük ütemezése a legtöbb sportoló számára rendkívül szokatlan volt. A nyári és téli helyek változnak, ezért a kontinens előző olimpiáját (Melbourne, 1956) november végén és december elején tartották. Ezúttal a határidők kissé közelebb kerültek az északi félteké lakói számára szokásos keretekhez - a játékok megnyitójára az "Ausztrália" stadionon került sor 2000. szeptember 15-én. A XXVII. Nyári olimpia az őszi utolsó hónap kezdetével, október 1-jével zárult le.
Az amerikai olimpia csapatagyőzelmet nyert ezekben a játékokban - 92 díjat nyertek, amelyek közül 36 arany volt. Az érmek teljes számát tekintve az oroszok elég sokat veszítettek - 3 díjat. A legfelső lista következő három országának szinte azonos mutatói voltak: Kína és Ausztrália mindegyike 58, Németország pedig 56.
