Görögország volt az ősi olimpiai játékok szülőhelye. 1986-ban ott tartották az első modern olimpiai játékot, 2004-ben pedig a XXVIII. Nyári olimpiát Athénban. A játékok kabalája volt az ókori görög babák Athena és Phoebus, akiket az olimpiai isteneknek neveztek el.
A megnyitót az Olimpiai Stadionon tartották. A show első részében a mező hatalmas tó volt, amelyen az előadás zajlott, majd a vizet leengedték, és megkezdődött a résztvevő országok felvonulása, amely a zászló felemelésével, az olimpiai láng meggyújtásával és az ünnepi tűzijátékkal zárult.
Első alkalommal 202 ország képviselői vettek részt az olimpián, köztük Afganisztán is, amely a Sydney-i olimpia hiánya után visszatért a nagyversenybe. Athén 11 099 sportolót fogadott - ez volt a legtöbben. A program 28 sportágban vett részt versenyekkel, köztük a nők birkózásával és kardszabályozásával, amelyeket először tartottak.
Az orosz csapat a 2004. évi olimpián harmadik helyet kapott a nem hivatalos csapatversenyen, veszteséggel az Egyesült Államok és Kína csapatainak. Sportolóinknak 27 arany, annyi ezüst és 38 bronzérmet kaptunk. A sportolók a legtöbb érmet hozta az orosz csapatnak. Tatyana Kotova, Irina Simagina és Tatyana Lebedeva sportolók különösen kiemelkedtek a távolugrás-versenyen. A ritmikus gimnasztikai versenyen aranyat és ezüstöt Alina Kabaeva és Irina Chashchina nyert. Anna Bessonova ukrán tornász bronzdíjat kapott.
Az athéni játékok nem voltak botrányok nélkül. A híres iráni judicka, Arash Miresmaeli nem volt hajlandó versenyezni az izraeli ellenzéssel, Ehud Vakkal, és kizárták. A cselekedetét a palesztin nép szenvedéseivel való szolidaritással magyarázta, és országának hősévé vált.
A doppingbotrányok még a hivatalos megnyitó előtt is megkezdődtek. Az első áldozatok két görög sportoló - Konstantinos Kenteris és Ekaterina Tanu. Az Irina Korzhanenko orosz atlétát az elemzés eredményével összefüggésben megfosztották az elnyert aranyérmetől, és az életét eltiltották.
