Az olimpiai mozgalom folyamatosan fejlődik, sajnos a pozitív mellett fejlõdésében negatív tendenciák is vannak. A NOB azonban sok figyelmet szentel a játékok problémáinak, és amennyire lehetséges, megpróbálja azokat megoldani.
A modern olimpiai mozgalom fő trendjei között sok pozitív van. Ez különösen az ifjúsági olimpiai játékok szervezésével kapcsolatos. Az első nyári játékok csak 2010-ben kezdődtek, a téli játékok pedig 2012-től. Az ifjúsági olimpia elődjei világversenyek voltak, ahol junior sportolók vettek részt, akiknek életkora 14-18 év volt. Az ilyen rendezvények szervezésének célja az volt, hogy a fiatalokat bevonják a hivatalos olimpiai mozgalomba, segítsék a fiatalokat a tehetségeik megvalósításában, és erős sportolókat találjanak, akik méltóak lehetnek országuk képviseletére a következő játékokon.
Egy másik pozitív tendencia a nők fokozatos bevonása az olimpiai mozgalomba és a nemek közötti egyenlőtlenségek javítása. 1981-ig egyetlen nő sem volt a NOB tagja, mivel a bizottság összetételéről a résztvevők döntöttek, azaz a férfiak. Még 1999-ben a NOB 113 emberéből csak 13 nő volt, és a nők 2000 óta kezdték felismerni a női sportokat az olimpián, amikor a Sydney-i olimpián a sportolók megpróbálták bizonyítani, hogy méltó versenyt tudnak folytatni. A női sporthoz való hozzáállás továbbra is kétértelmű, azonban ebben a kérdésben pozitív tendenciákat vázoltak fel.
Sajnos van egy bizonyos arány a negativitás. Annak ellenére, hogy a NOB tagjai nyilatkozata szerint a modern olimpiai mozgalom fő célja a különféle országok polgárai közötti kölcsönös megértés javítása, ellentétes tendencia figyelhető meg. 1964-ben, az olimpián részt vevő labdarúgó-mérkőzés során a rajongók, akik elégedetlenek voltak a játékvezetők fellépésével, harcot indítottak, amelyben több mint 300 ember halt meg, és több mint 600 súlyos sérülést szenvedett. Az olimpiai ideológia, amelynek alapja a szeretet, a kölcsönös megértés és az igazságosság, nem mindig működik, és sajnos a játékok eredményei gyakran komoly botrányok alkalmával válnak szükségessé. Példa erre a Salt Lake City olimpia.
És végül egy másik kellemetlen tendencia volt a mozgalom túlzott politizálása. Az egyes sportolók vagy akár egész ország bojkottot szervez, vagy ami még rosszabb, teljes tiszteletlenségét mutatják be, demonstrációs módon megsértve az esemény szabályait. Még a 2014. évi szocsi olimpia is sok vitát vált ki, az amerikai kongresszusi képviselők pedig közös amerikai bojkottot kínálnak az Egyesült Államokban. Sajnos csak kevés politikus érti, hogy az ilyen tevékenységek mennyire pusztítóak az egész olimpiai mozgalom számára.
