A kard és a fólia kerítés versenyek 1896 óta a nyári olimpiai játékok részei. 1900-ban kardversenyt adtak a meglévő tudományokhoz. A nők 1924-ben kezdtek részt venni az olimpián a vívásban.
A csata végrehajtásához a vívóknak 14 méter hosszú és 1, 5–2 méter széles pályára van szükségük.
A sportolók háromféle fegyvert használnak: kardot, rappert vagy kardot. A lépcsőn vagy a vasúti versenyen a befecskendezések száma rögzített, mivel az ilyen típusú fegyverek átszúródnak. Ha a csata kardokkal folytatódik, amely szintén darabolófegyver, akkor számít azoknak a csapásoknak is.
Skazhistynak joga van injekciókat beadni a test különböző részeire. Kivétel a fej hátsó része. Ugyanakkor a rapier csak a testet érinti. A fennmaradó injekciókat nem vesszük figyelembe. Egy másik különbség a harcosok és a kardok elleni harcok között a támadások sorrendje. A kardvonalas kerítés az ellenfelek között szinkronban zajlik, és a vívók egy bizonyos sorrendben viselkednek. Az injekció beadásának joga átkerül az egyik sportolótól a másikhoz.
A vívók számára fontos, hogy képesek legyenek megfelelően összehangolni tevékenységeiket. Kerülni kell az ellenséges támadásokat, az injekciókat és sztrájkokat, és ezzel egyidejűleg be kell tartani az ezen olimpiai sportág szabályait.
Az injekciók pontos kiszámításához a sportolók fehér egyenruhát vettek fel. Gyapotjal átitatott tintahegyet helyeznek a fegyverre. A vívó ruháival való érintkezéskor a tapadó, kard vagy kard nyomot hagy.
A nagy vívósportolókat "maestro" -nak hívják. A kapott olimpiai érmek rekordjainak közül lehet megkülönböztetni az olasz Edoardo Manjarotti-t, aki 1936 és 1960 között 13 érmet nyert, amelyek közül 6 arany, 5 ezüst és 2 bronz volt. A magyar sportoló, Aladar Gerevich kissé lemarad a Manjarotti-tól - 10 olimpiai éremmel rendelkezik, ebből 7 arany. A női bajnokságban az olasz sportolók kiemelkedtek: Valentina Vezzali és Giovanna Trillini.
