Az asztalitenisz a XIX. Század elején jelent meg. A ping-pong majdnem egy évszázadon keresztül aktív szabadidő volt, és 1920-ban hivatalosan is elismert sportnak számított. Hét évvel később megrendezték az első asztalitenisz világbajnokságot, és 1988-ban ezt a fajt felvették a nyári olimpiai játékok programjába.
Az asztaliteniszben két játékos versenyez egymással a játékasztalnál. A sportolók versenyezhetnek és párosulhatnak. A játék résztvevői ütővel ütik el a labdát úgy, hogy az a teniszasztal közepén feszített háló fölött repüljön. A labdának az ellenfél oldalán kell landolnia, hogy az ellenfél nem tudja megriasztani.
A játékosnak sztrájkolnia kell, miután a labda lepattan az asztal felére. Pont megszerzéséhez utoljára ütővel kell eltalálni a labdát, hogy az eltalálja az ellenfél mezőjét. A játék eléri a 21 pontot. 20:20 vagy annál nagyobb egyenlő pontszámmal a győztesnek 2 pont előnyt kell szereznie. Minden 5 pont után az ellenfelek helyet cserélnek a játékasztalnál.
Tálaláskor a nyitott tenyérrel ellátott labdát 16 cm magasságra dobják, és amikor leesik, ütővel verte le. A szolgáltatónak sztrájkolnia kell úgy, hogy a labda visszapattan az asztal részéről, majd a háló fölé repül anélkül, hogy megérintené. Érintés esetén ugyanaz a lejátszó újra benyújtja a jelentést. A páros versenyen a beküldést az asztal jobb sarkától az ellenfelek jobb sarkáig kell végrehajtani.
Szabályokat hoznak létre a játék során felmerülő különféle helyzetekre. Ha a labda megérintette a hálót, de visszautasította, akkor a rúgás számít. A játékosok szabad kezükkel nem szabad megérinteni az asztalot vagy a hálót. E szabálysértésért 1 pontot szereznek. Amíg a labda visszapattan, nem szabad megverni. A dupla ütés egy pont elvesztését vonja maga után.
Asztalitenisz játékához 2, 74 m hosszú és 1, 525 m vastag matt felületű asztalt használnak, amelynek az asztalmagasságnak 76 cm-re kell lennie a padlótól. Az asztal oldalán 2 cm széles élvonalak vannak.
A párosoknál egy táblát használnak, amelynek minden felét 3 mm-es vonallal fel kell osztani. Az ellenkező zónákat egy, az asztal fölött 15, 25 cm magasságban feszített rács határozza meg. A labdának, amelyet a játékosok ütővel dobtak le, átmérője 38 mm, súlya 2, 5 g, lehet fehér vagy narancssárga.
A játékosok ütőket famaggal és sima felülettel borítanak, amely pattanással vagy puffgummal van bevonva, vastagsága nem haladhatja meg a 2 mm-t, illetve a 4 mm-t.
