A 19. század végén Párizsban bizottságot hívtak össze az olimpiai játékok újjáélesztésére. Kicsit később megszervezték a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot - a NOB-t, amelybe a különböző országok legelismertebb és legproaktívabb polgárai voltak. Az első olimpiára 1896 nyarán került sor Athénban.
Az Orosz Birodalom képviselői szintén részt vettek a nemzetközi olimpiai mozgalomban, ám országunk első nemzeti válogatottja először csak az 1912-es stockholmi ötödik olimpiai játékokon vett részt.
Érdemes megjegyezni, hogy az orosz sportolók még mindig részt vettek a négy londoni olimpiai játékon 1908-ban. Abban az időben az országnak nem volt saját Olimpiai Bizottsága, így 8 ember egyénileg ment az olimpiára, műkorcsolya, kerékpározás, atlétika és birkózás előadása volt. Nikolai Aleksandrovich Panin-Kolomenkin lett az első olimpiai bajnok Oroszországban, aki aranykor nyert korcsolya műkorcsolyázásában és különleges figurákat végzett. Két ezüst érmet a birkózásban Nikolai Orlov a 66, 6 kg-os súlykategóriában és Alekszandr Petrov a 93 kg-nál nagyobb kategóriában kapott.
Az orosz sportolók tehetsége és ügyessége azonnal nagy figyelmet fordított a közönségre. 1911 márciusában létrehozták az Országos Olimpiai Bizottságot Oroszországban, amelynek elnöke Sreznevsky Vjacseszlav Izmailovics volt.
Annak ellenére, hogy a stockholmi olimpia kissé sikertelen volt (Oroszország megosztotta a 15. helyet Ausztriával a csapatversenyen), óriási hatással volt az orosz sport fejlődésére.
Az Orosz Föderáció modern olimpiai csapata az egyik a legtöbb. A 2010-es Vancouver-i téli olimpián 175 sportoló képviselte Oroszországot, közülük 51 - tisztelt sportmesterek, 72 - nemzetközi osztályú sportok mesterei, 41 sportmesterek, 10 - mesterek jelöltjei és 1 első osztályú sportoló.
A csapat legismertebb sportolói közül meg lehet említeni a biatlonistát, Olga Zaitseva-t, a nemzetközi osztály sportját. Torinói olimpiai bajnok (2006), világbajnok (Hochfilzen, 2005), 6 győzelme van a világkupán, és 2009-ben a dél-koreai Pyeongchangban 2 arany- és 2 bronzérmet nyert.
A biatlon sport másik elismert mestere Ivan Cherezov. A 2000-es Junior Világbajnokság és a 2001-es Világegyetemi Világbajnok ezüst érmese, ezenkívül a torinói olimpián vett ezüstöt, majd később (2005-ben, 2007-ben és 2008-ban) háromszoros világbajnok lett.
Alekszandr Zubkovnak, az orosz nemzeti csapat tagjának és a bobpályás sport tiszteletbeli mesterének hatalmas számú díjat nyert. Ő az Oroszország bajnoka a dupla (2004) és a négy (2001, 2003-2005), 2001-ben és 2003-ban - az orosz bajnokság ezüstérmese. Zubkov az orosz bajnok a bobversenyen a kettőben (2002-2004), a négyben (2001-2004) pedig az orosz bab ezüstérmese 2000-ben kezdődik a négyben. Ezüst az Orosz Kupa kettősben (2000), arany az Európa Bajnokságban a négyben (2005), ezüst (2005) és bronz (2003) a Világkupában a négyben. Sándor Zubkov ezüstöt nyert a torinói olimpiai játékokon és sok más díjat.
Az orosz legnépszerűbb sportolók közé tartoznak: Lalenkov Evgeny (az oroszországi korcsolyázás nemzeti csapatának vezetője), Rochev Vasily (síelő), Medvedeva (Arbuzova) Evgenia (síelő), Demchenko Albert (atléta szán), Lebedev Vladimir (freestyle, akrobatika)., Evgeni Plushenko (korcsolyázó), Evteeva Nina (az orosz nemzeti rövid pályavezető). Jelenleg a legtöbb díjjal járó jégkorongos játékosok: Ilya Kovalchuk, Evgeni Malkin, Pavel Datsyuk, Sergey Fedorov, Alexander Ovechkin és Evgeny Nabokov.
A világ legismertebb atléta Larisa Latynina. Lenyűgöző tornászkarrierje során 18 olimpiai díjat nyert, köztük kilenc aranyat, öt ezüstöt és négy bronzot! Egyetlen sportolónak nincs ilyen olimpiai érme egyetlen sportágban sem. És érdemes figyelembe venni, hogy még sok más érmet nyert a Szovjetunió, Európa és a világ bajnokságán.
Kapcsolódó cikk
Khorkina Svetlana Vasilievna: életrajz, karrier, személyes élet
