Noha az Olimpiai Charta kijelenti, hogy a birkózás elkülönül a politikától, a gyakorlatban ez az elv nem működik jól. Egy ilyen nagyságrendű nyilvános rendezvényt csak fel lehet használni a globális politikai játékban. 1984-ben, az egyetlen alkalommal a Szovjetunió történetében, a politikai indítékok okozták a sportolók nem az olimpiai játékokon való részvételét.
1980-ban, elsőként és következésképpen kiderült, hogy a nyári olimpiai játékok egyetlen alkalommal a Szovjetunióban zajlottak. Ez volt az idő, amikor a szocialista és a kapitalista táborok országai közötti hidegháború elérte a maximális intenzitást, amely csak az olimpiát befolyásolta. Az ilyen nagyságrendű sportesemény első rendezése a Szovjetunióban erőteljes propaganda-mentőgé válhat ebben a háborúban, így az ellenfelek megelőző intézkedéseket tettek a moszkvai olimpia bojkottjával. Hivatalos szinten ezt az elképzelést először a brit parlamentben kezdték megvitatni, és a szovjet csapatok Afganisztánba történő későbbi bevezetését nevezték a fő oknak. Hivatalosan 64 állam vett részt a XXII. Nyári olimpiai játékok bojkottjában, bár ezek többsége Moszkvában indult. Mindez alkalommá vált, és négy évvel később a Szovjetunió csapata nem vett részt a következő nyári olimpián, amelyet az USA-ban Los Angelesben tartottak.
A tényt, hogy a Szovjetunió sportolói nem vesznek részt a XXIII. Nyári olimpián, hivatalosan három hónappal annak kezdete előtt jelentették be. A közvetlen ok az amerikai kormány megtagadása volt, hogy írásbeli biztonsági garanciákat nyújtson a szocialista országok sportolóinak. Ezenkívül az amerikaiak nem engedték a grúziai hajót az országba, amelynek a szovjet küldöttség úszó bázisává kellett válnia. Aztán az Egyesült Államok megkövetelte, hogy az összes sportoló listáját nyújtsák be a nagykövetségnek, bár az olimpiai szabályok szerint vízumot nem adtak nekik, és az Aeroflottól megtagadták az olimpiai állampolgárok szállítását charterre.
A szocialista országok csatlakoztak a bojkotthoz, kivéve Kínát és Jugoszláviát. Ráadásul saját kezdeményezésükre Irán és Líbia bojkottálta a los Angeles-i olimpiát. A hat szocialista országban levő 1984-es nyári játékok alternatívájaként a „Barátság-84” néven zajlottak versenyek, ahol 50 ország sportolói vettek részt.
