Az 1896-ban Athénban megrendezett olimpiai játékok voltak az első játékok, amelyek a modern olimpiai mozgalommal kapcsolatosak. Sok szempontból különböztek a korunkban szervezett sportversenyektől, mivel akkoriban még nem alakultak ki az olimpia fő hagyományai.
Az olimpiai játékok újjáéledésének kérdését több országban ismételten megvitatták, ám ez az ötlet csak az 1984-ben a NOB-t létrehozó francia Pierre de Coubertin erőfeszítéseinek köszönhetően valósult meg. A rendezvény eredetileg 1900-ban tervezték megtartani, de a szervezők attól tartottak, hogy hat év várakozás után eltűnik a játék iránti érdeklődés, és tartásuk értelmetlen lenne. Az olimpia helyszínének megválasztásakor több várost vettek figyelembe, ám végül Athént választották annak hangsúlyozására, hogy a modern mozgalom összekapcsolódott az ókorokkal.
A megnyitót április 6-án tartották. Mint a korunkban, az államfő rövid beszédét, ahol a játékokat tartották, valamint az olimpiai himnuszt. De vannak különbségek: különösen 1896-ban még mindig nem esküt tettek a sportolók. 241 fő vett részt az olimpián, és közöttük sem volt női sportoló. A verseny 9 sportágban zajlott: atlétika, lövészet, torna, görög-római birkózás, úszás, kerékpározás, súlyemelés, tenisz és kerítés.
Az athéni olimpiai játékokon a sportolók még nem döntöttek nemzetiség szerinti felosztásról, így a NOB tagjainak meg kellett tudniuk, hogy a tizennégy részt vevő ország közül melyik tíz évvel később nyert érmet egy adott sportágban. A probléma az is, hogy vegyes csapatok vettek részt teniszversenyen. Ezenkívül egyes sportolók egy ország állampolgárságúak voltak, de valójában egy másik országban éltek. Ennek ellenére részben sikerült megállapodásra jutni és elosztani az érmeket, bár ellentmondásos kérdések továbbra is fennállnak.
A görögök nagy csalódása miatt az 1896-os olimpián az első helyeket elsősorban külföldiek foglalják el. Az amerikaiak aranyat nyertek a hármas ugrás és a diszkó dobás versenyeken, valamint a 100 és 400 méteres versenyen. A francia Paul Masson megnyerte a sprintversenyt és a 2000 és 10000 méteres kerékpárversenyt. A nehéz sportolók közül az angol Launceston Elliot és a Dane bizonyult a legjobbnak. Viggo Jensen. A németek birkózási és gimnasztikai versenyeken szerepeltek, az Alfred Hayosh pedig úszási versenyeken nyert. A görögök érmeket nyertek a győzelemért a futásban, a revolverből és a hadseregből készített puskából, valamint a fóliakerítésben. A teniszversenyeket vegyes angol-német csapat nyerte.
