Az olimpiai mozgalomban mindig is volt néhány politika. Különösen ez volt észrevehető a vezető világhatalmak - a Szovjetunió és az USA - közötti kapcsolatok elmélyülésének idején. Az egyik epizód, amely élénk módon jellemzi a politikai különbségeknek a sportra gyakorolt hatását, az 1980-as moszkvai olimpiai játékok bojkottja volt.
A 80-as moszkvai olimpia egybeesett a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti konfrontáció csúcsával az úgynevezett hidegháborúban. A játékok bojkottolásának fő oka gyakran a szovjet csapatok korlátozott számú kontingensének bevezetése Afganisztánban. Ez a Szovjetunió vezetésének ez a politikai döntése azonban csak kényelmes ürügy volt az olimpia bojkottálására, amely az év legfontosabb sporteseményének fő ellenfelei kezébe került Moszkvában.
A moszkvai játékok bojkottjának gondolata a NATO vezetõinek 1980 január elején tartott ülésén született. A tüntetést az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Kanada képviselõi kezdeményezték. De még azelőtt, hogy elhatározták volna a szovjet csapatokat Nyugaton Afganisztánba küldeni, komolyan megvitatták az olimpia bojkottjának kérdését, hogy a Szovjetunióban átalakítók üldözése ellen tiltakozzanak.
Összességében a moszkvai olimpiai bizottságokat több mint hatvan ország olimpiai bizottságai boikották. Ide tartoztak az Egyesült Államok, Japán, Németország, Kanada, Törökország, Dél-Korea, akiknek sportolói hagyományosan mindig erősek voltak és a szovjet sportolók fő versenytársak voltak. Néhány sportoló Franciaországból, Nagy-Britanniából és Görögországból külön-külön érkezett az olimpiára, míg Katar, Irán és Mozambik egyáltalán nem került bele az Olimpiai Bizottság alkalmazásába.
Az olimpiai játékok megnyitásának és befejezésének tiszteletére szolgáló ünnepségen néhány ország csapata nem hatalmuk zászlója alatt, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság zászlaja alatt ment. Ide tartoztak Ausztrália, Andorra, Nagy-Britannia, Belgium, Dánia, Hollandia, Olaszország, Portugália, Írország, Luxemburg, Franciaország, Svájc, San Marino, Írország. Az olimpiai érmek bemutatásakor ezen országok sportolói nem a nemzeti himnuszt, hanem a hivatalos olimpiai himnuszt szólalták meg. A Nyugat-Európa összes országából csak Görögország, Ausztria, Finnország, Svédország és Málta csapata teljesített nemzeti zászló alatt.
Annak ellenére, hogy ilyen nagy számú állam bojkottál, Moszkva a világ 81 országának sportolóit fogadta. A sport csaták során a moszkvai olimpián résztvevők több mint 70 olimpiai rekordot állítottak fel, 36 világ- és 39 európai rekordot. Összességében ezek az eredmények átfedésbe kerültek az 1976-ban Montrealban megrendezett korábbi olimpia eredményeivel.
