A XV. Nyári olimpiai játékok fővárosa Finnország fővárosa, Helsinki volt. A terv szerint Helsinkinek 1940-ben kellett volna otthont adnia az olimpiának. Addigra az összes nagyobb sportlétesítmény és az olimpiai falu felépült, de az 1939-ben kezdődött második világháború saját változtatásokat hajtott végre. Csak 12 évvel később a nagy sport visszatért Helsinkibe.
Az olimpia nagyszabású megnyitására július 19-én került sor. Több ezer ember üdvözölte a nagy finn futót, Paavo Nurmi-t, akinek bízták meg az olimpiai láng megvilágításának jogát a stadion felett. Első alkalommal 49 ország képviselői érkeztek a játékokba. Összesen 4925 sportoló vett részt a versenyen. Ez volt ezeknek a játékoknak az első olimpiai rekordja.
Különösen fontos számunkra, hogy a Helsinki Játékok az első olimpia, amelyre a Szovjetunió csapatát meghívták. A szovjet sportolók mellett Ghána, Dél-Vietnam, a Bahamák, Izrael, Németország, Thaiföld, Indonézia, Nigéria, Hong Kong, Guatemala és a Holland Antillák képviselői debütálták az 1952-es játékokon.
A játékok 149 díjcsomagot játszottak 17 sportágban. A nem hivatalos érmék összeállításakor a szovjet sportolók, az olimpiai debütánsok megosztották az első helyet az amerikai sportolókkal.
Az USA és a Szovjetunió legerősebb csapatainak konfrontációja tovább súlyosbította a sportot. Elég azt mondani, hogy a verseny egy napján a távolugrás világrekordját 30-szor frissítették.
Ezekből a játékokból kezdődött a két politikai rendszer konfrontációja a sportarénában. Fokozatosan az összes sporthatalom csatlakozott ehhez a küzdelemhez. A Szovjetunió sportolói óriási nyomás alatt álltak, figyelembe véve az akkori nehéz politikai helyzetet. Az 1/8-es döntőben a jugoszláv csapat számára történő veszteség miatt a Szovjetunió labdarúgó-csapata súlyosan megbüntették, és a CDSA-csapatot, amely a Szovjetunió olimpiai labdarúgó csapata alapját képezte, teljesen feloszlattak, és minden játékos kénytelen volt más klubokba költözni.
Az ilyen nyomás ellenére a szovjet sportolók több mint érdemes teljesítettek. Az olimpia igazi hősének híres szovjet tornász, Viktor Chukarin volt. A verseny idején 31 éves volt, háború és fasiszta fogság volt háta mögött, de ez nem akadályozta meg abban, hogy a Szovjetunió történetében az első abszolút gimnasztikai olimpiai bajnok legyen.
De a szovjet sport történetében az első olimpiai érmet Nina Romashkova (Ponomareva) adta oda.
Azokban a játékokban a szovjet sportolók összesen 71 érmet nyertek, köztük 22 legértékesebb érmet.
Az 1952. évi helsinki olimpiai játékok egy vicces tényről híresek. Az olimpiai mozgalom történetében olyan játékként mentek vissza, amelyet nem zártak le.
Augusztus 3-án, a szertartási záró ünnepségen, Siegfried Engstrom, a NOB elnöke ünnepi beszédet mondott, de elfelejtette mondani a charta által előírt utolsó mondatot: „A XV. Olimpiai játékot bezártnak nyilvánítom.”
A helsinki olimpia két hétig tartott, de még nem fejeződött be.
